Ozsvár Ozsvár
Ózsvár, Ozsvár, Osvár
Ozsvár Ozsvár

Monográfia

- Legendák

Monográfia

Ozsvár monográfia - Részlet

Előszó

Az utóbbi évtizedben szabadabban hozzá lehetett jutni az anyakönyvekhez, mind a községi hatósági, mind az egyházi anyakönyvi hivatalokban. Régen nem látott verseny kezdődődött  a családfa kutatásban, bizonyosan zavarva  munkájukban a hivatal munkatársait.

Az én kutatásaim egybe estek nyugdíjba vonulásommal.  Így időm volt, hogy délelőttönként lapozzam az anyakönyveket, délután meg járjam a rokonságot, hogy újabb adatokhoz jussak. Közben anekdotákat, legendákat meséltek, melyeket leírtam és helyet adtam ebben a monográfiában. Csak azt vettem alapul, amit a család elmesélt, családon kívülieket nem. Így a száraz adatok és dátumokon kívül autentikus betekintést nyerhetünk egy család életébe is.

Nehézséget okozott a kutatásban, hogy az anyakönyvek nem voltak egy helyen. Az 1782-1894 –es időszak egyházi anyakönyveit a II. világháború után elkobozták és átadták a községi anyakönyvi hivataloknak. Pár éve, hogy ezeket a könyveket a szabadkai történelmi levéltárban helyezték el. Polgári anyakönyveket, az O-M Monarchiában 1894 óta vezettek és azok a községi anyakönyvi hivatalokban voltak találhatók. Meg kell még említenem, hogy az anyakönyveket latin nyelven írták. 1834-ben törvény rendezte, hogy a továbbiakban magyar nyelven kell vezetni, de a csantavéri egyházi anyakönyvek írásában továbbra is csak a latin nyelvet alkalmazták. Ezért eredetiben írtam át az anyakönyvi bejegyzéseket, bizonyos időszakig, de csatoltam a latin-magyar névszótárt.

Miért kell kutatni a családfát? Azon kívül, hogy a kezdetben ennek divat jellege is volt, a család gyökereinek és felmenő ágainak kutatása után összekovácsolja tagjait. Megismerik egymást, mert ma már kevesebb az összetartó erő, mint amennyi a múltban volt. Közeli rokonok nem tudtak egymásról. Ezt a rohanó világ hozta magával. Szülőknek nem volt idejük, hogy gyermekeiknek a rokonságról meséljenek.

 

Ozsvár Vilmos

Ozsvár családfa
 
hirdetések